Horváth Andor frissiben kinevezett művelődésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy a magyar-román kulturális és oktatásügyi miniszterek bukaresti megbeszélésen vett rész, beszélt Glatz Ferenc miniszterrel. A miniszterek megegyeztek a kultúra háza létesítésében Bukarestben és Budapesten. Megegyezés született arról, hogy a két ország történészei találkozzanak. Kialakítják a minisztériumban a nemzetiségi ügyosztályt, ez Horváth Andor feladata lesz. Horváth Andor szerint a nemzetiségi ügyosztálynak kicsiben meg kellene ismételnie a minisztériumi ügyosztályokat. Szükség van a magyar művelődés helyzetének tudományos felmérésére. Horváth Andor javaslatokat kér a nemzetiségi ügyosztály működésére vonatkozóan, elsősorban az RMDSZ művelődési szakosztályától. /Művelődésünk születő rendje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1990. február 5.
Magyar-román kulturális együttműködési megállapodást írt alá febr. 5-én Budapesten Glatz Ferenc művelődésügyi és Andrei Plesu kulturális miniszter. /MTI/ Az előirányzatok szerint felújítja tevékenységét a román-magyar kulturális együttműködési vegyes bizottság, a két ország kulturális intézményei közvetlen kapcsolatot teremthetnek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A két ország kezdeményezi a közgyűjtemények megállapodásait közös kutatásokról, támogatják a romániai magyar nemzetiség és a magyarországi román nemzetiség múzeumainak létesítését és felújítását, javasolják munkacsoportok létrehozását a közös érdekű emlékhelyek felkutatása, számbavétele és ápolása céljából. Megvizsgálják a korábban eltávolított emlékművek visszaállításának lehetőségét. /Megállapodás szövege: /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./
1993. március 9.
Beke György kelt Molnár Gusztáv, a Budapestre áttelepült "egyik legjelentősebb sorspolitikus" védelmére. Molnár Gusztáv mindig szembenállt a diktatúrával, titkosrendőrök figyelték, amikor még Romániában élt. Molnár Gusztáv az önrendelkezés híve. Kiss Gy. Csaba a Közép-Európa Intézet új igazgatója leirredentázta a magyar nemzeti felelősség szószólóját, Molnár Gusztávot. Kiss Gy. Csaba elhatárolta magát attól a politikai irányvonaltól, amelyet Molnár Gusztáv képvisel, mert ez a békés irredentának a megjelenítése. /Új Magyarország, 1992. dec. 4./ Fájdalmas, hogy amikor a kisebbségi sorskérdések közös megoldásáról kellene gondolkodni, akkor Molnár Gusztávnak az irredentizmus vádja ellen kell egyik kollégájával szemben védekeznie. Ilyen alapon le lehetne irredentázni, írta Molnár Gusztáv a Limesben Pierre Béhart, aki a jövőt a dunai föderációban látja, a párizsi Méray Tibort, a budapesti Glatz Ferencet vagy a New Yorkban élő Deák Istvánt. /Beke György: Békés irredentizmus? Bántó címkézés. = Új Magyarország, márc. 9./
1996. augusztus 4.
A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megtartották a magyar történészek konferenciáját a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Történészek Világszövetsége és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke leszögezte: a magyar történettudomány feladata az, hogy a sokszínű, egységesülő Európában megtalálja a magyarság helyét. Elmondta, hogy a történelemtudomány megjelenítése, népszerűsítése teljes egészében hiányzik a televízióból és a rádióból. Jakó Zsigmond kolozsvári professzor az erdélyi magyar történetírásról beszélt. Hangsúlyozta, hogy csak a magyar történettudomány tudja egységként kezelni a Kárpát-medence történetét, ezért különösen fontos, hogy az erdélyi és magyarországi történészek együttesen dolgozzák fel a közös forrásörökséget. A konferencián szekcióülések is voltak, az egyiken az összehasonító kisebbségtörténetet vitatták meg, a másikon a magyar történetírás és történelemoktatás határokon túli helyzetét tekintették át. Az utóbbival kapcsolatban Szász Zoltán történész elmondta, a legfontosabb feladatnak a kisebbségek politikai és történeti tudatának ápolását tekintették. Megtartották az 1989-ben alakult, elsősorban a határokon túli magyar történészeket tömörítő Magyar Történészek Világszövetségének tisztújító közgyűlését is. A szervezet vezetése változatlan maradt: tiszteletbeli elnöke Király Béla, a két társelnök Jakó Zsigmond és Deák István. A választmány tagjai közé kerültek többek között Benkő Samu, Jeszenszky Géza, Ormos Mária és a japán történésznő, Kumiko Haba. A megjelentek elfogadták a szervezet névváltoztatását, új neve: Magyar Történészek Nemzetközi Társulata. Elhatározták, hogy szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a Magyar Történelmi Társulattal. Jakó Zsigmond a szervezet legfontosabb feladatának a közös munkát jelölte meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1996. szeptember 10.
A magyar-román történész vegyes bizottság szept. 9-én kezdte meg tanácskozását Budapesten. Glatz Ferenc, az MTA elnöke megnyitó beszédében kifejtette: az MTA javasolta, hogy a Román Tudományos Akadémiával közösen kezdeményezzék a történelemtankönyvek felülvizsgálatát, építsék ki a román-magyar kapcsolatok kutatását előmozdító ösztöndíjrendszert, és a két tudós társaság közösen adjon ki történettudományi periodikákat. Camil Muresanu, a román tagozat elnöke arról beszélt, hogy a két nép közötti megbékélésben a történészeknek is nagy szerepe lehet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Az első napon Camil Muresanu és Ioan Aurel Pop A középkori nemzettől a modern nemzetig, Engel Pál Rendek és nemzetek a középkorban, Constantin Rezachevici A feudális nemzet fogalma Nyugat-Európában és Magyarországon a XIV. században címmel, szept. 10-én Péter Katalin A reformáció és anyanyelvűség, Grigore Ploisesteanu A modern román nemzet a nyugati diplomáciai iratokban és sajtóban, Szarka László A föderáció problémája a nemzeti fejlődésben című előadása hangzik el. /Magyar Nemzet, szept. 10./
1996. október 18.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Jakó Zsigmond kolozsvári történészt a Pro Scientia emlékérem odaítélésével tisztelte meg. Ebből az alkalomból mondott ünnepi köszöntőt Glatz Ferenc, az MTA elnöke, ennek rövidített változatát olvashatjuk. Jakó Zsigmond tanulmányait Budapesten, a bölcsészkaron végezte ahol ekkor kitűnő professzorok voltak, mindenekelőtt haláláig tisztelt és szeretett tanára volt Mályusz Elemér, aki a középkorkutatás finomabb módszereibe vezette be hallgatóit. Jakó Zsigmond a település- és társadalomtörténet, a középkori intézmények története kutatása mellett az 1950-es évek közepétől az írástörténet modern felfogása felé fordult. Jakó professzor a diktatúra évtizedei alatt informális tekintély volt mind a magyar, mind a román történettudományban. Jakó Zsigmondot választották az újrainduló Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnökének 1990. okt. 27-én, ezt a tisztet viselte négy éven át. Jakó professzor kívánsága volt, hogy az MTA-n belül önálló bizottság foglalkozzon a határon túli tudományossággal, ez teljesült, jelentette Glatz Ferenc, az MTA jún. 28-i első, általa vezetett elnökségi ülésre meghívták Benkő Samut, az EME elnökét, az MTA külső tagját is, ezen rögzítették a határon túli tudományos bizottság feladatait a/ a határon túli magyar tudósokkal és intézményekkel a rendszeres kapcsolattartás szervezetének kiépítése. Az MTA a határainktól független nemzet intézménye, hangsúlyozta Glatz Ferenc. Ezentúl az MTA 104 külső, illetve tiszteletbeli tagját nemcsak meghívják az MTA üléseire, hanem a szomszédos országokban élő magyar tudósoknak szállást és napidíjat és útiköltséget is biztosítanak. Évente ösztöndíjak odaítélése szintén segítséget nyújtanak. A külső tagoknak előfizetik a Magyar Tudomány, az Akadémiai Értesítő, az Akadémiai Híradó számaira és egy szakmájukba vágó akadémiai szakfolyóiratra. b/ A magyarországi ösztöndíjrendszer összehangolása a külföldön élő tudósoknak adandó ösztöndíjakkal. Jelenleg hiányzik a pontos regiszter a magyarországi tudományos kutatásról, a finanszírozásról, ugyanúgy a külföldi magyar tudomány finanszírozásáról is. c/ Önálló tudományos ösztöndíjrendszer működtetése. Az MTA javaslatát egy Domus Hungarica Scientiae et Artium létrehozására remélhetőleg támogatja majd a parlament. Meg kell valósítani egy akadémiai intézet létrehozását a külföldi magyar tudósok ösztöndíjas kollégiumi elhelyezésére.- A Domus Hungarica Scientiae et Artium legyen azon magyar kutatók otthona, akik Nyugaton, Keleten magukat magyarnak vallják és "a magyarság szállásterületével vagy a magyar nemzet életkörülményeivel, kultúrájával kívánnak foglalkozni." /Glatz Ferenc: Állam, nemzet, tudomány. Gondolatok Jakó Zsigmond kolozsvári történész 80. születésnapján. = Magyar Nemzet, okt. 18./
1996. december 18.
Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./
1997. október 8.
Anyanyelvünk jövője címmel rendezett konferenciát okt. 8-án a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /Anyanyelvi Konferencia/. Szükség van olyan mozgalomra, amely vállalja anyanyelvünk ápolását, jelentette ki megnyitó beszédében Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Ennek szellemében fog össze a Magyar Tudományos Akadémia, a Nyelvtudományi Intézet, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Írószövetség, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzon ki. A közös munka nyitánya volt ez a konferencia. Péntek János kolozsvári magyar egyetemi tanár vitaindítójában szólt a magyar kisebbség helyzetéről, az asszimiláció veszélyéről, az államok, az oktatás és az egyházak feladatairól és felelősségéről a kisebbségek nyelvi kultúrájának védelmében. Glatz Ferenc, az MTA elnöke kifejtette, hogy először nyelvünk jelenlegi állapotát kell felmérni. Tabajdi Csaba államtitkár szerint törvényi szabályozással nem érdemes beavatkozni a nyelv alakulásába. Kántor Lajos, a Korunk (Kolozsvár) főszerkesztője a Szó-tartó mozgalomról szólt, majd Péntek János a romániai, Gál Sándor kassai író a szlovákiai, Papp György újvidéki egyetemi tanár a vajdasági, Dupka György /Ungvár/ a kárpátaljai és Lázár Oszkár egyetemi tanár a nyugati szórványok anyanyelvvédelméről tartott előadást. /Magyar Nemzet, okt. 9./
1997. december 11.
Debrecenben tartották meg nov. 13-14-én a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek 3. Fórumát. A külföldi magyar tudományosságnak ezt a formáját Berényi Dénes akadémikus javaslatára szervezték meg. A találkozót kétévente tartják. A Berényi Dénes által vezetett Magyar Tudományosság Külföldön MTA Elnöki Bizottsága azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítsa a külföldön élő magyar kutatók együttműködését és integrálja a külföldi magyar tudományos műhelyeket a magyar tudományos életbe. Elegendő információ hiányában nem sikerült eljuttatni a meghívást minden olyan intézményhez, ahol magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású kutatások folynak. Glatz Ferenc, az MTA elnöke mondott beszédet. Az erdélyi magyar tudományos élet munkáját Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke ismertette. Az intellektuális megmaradás elengedhetetlen feltétele a tudományos intézmények megteremtése és az önálló magyar egyetem. Benkő Samu vitába szállt azokkal, akik tagadják a tudomány nemzeti feladatait. Berényi Dénes akadémikus a tudományok anyanyelven való művelését a megmérettetéssel kötötte össze. Az 1997 márciusában létrejött Domus ösztöndíjrendszer a határoktól független tudomány támogatási formája. A Berényi Dénes által irányított bizottság pályázati kiírását eljuttatták a világ minden pontjára, ahol kutatók élnek. Szarka László, az MTA Elnöki Bizottságának titkára beszámolt a Domus Hungarica Scientiarium et Artium ösztöndíjrendszer eddigi eredményeiről és gondjairól. Eddig 190 pályázót részesítettek ösztöndíjban, ez 15 millió forintot jelent. Budapesten a Professzorok Házában két emelet áll az ösztöndíjasok rendelkezésére. Eddig 113 kutató pályázott Romániából. Vajdaságból a zavaros politikai helyzet miatt maradtak el, Szlovákiából a magyar intézményhálózat hiánya miatt kevesen pályáztak. - Az Egyesült Államokból jött Halasi-Kun György akadémikus elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben hetvenezer egyetemet végzett magyar ment Amerikába. A baj az, hogy nem jöttek vissza. Az előző, 1995-ös tanácskozáson Cs. Gyimesi Éva felhívta a figyelmet arra, hogy "a kisebbségben létrehozott értékek az anyanyelvbe zártan, peremvidéken vesztegelnek". - Berényi Dénes megemlítette, hogy tanároknak, lelkészeknek különleges lehetőségeik nyílnak a kutatásra. Egy lelkészi hivatalban a régi anyakönyvek feldolgozása oly bepillantást enged annak a kornak társadalmi viszonyaiba, amelyet más irányból meg sem lehet közelíteni. A tanácskozáson biztattak a passzióból végzett tudományos kutatások felkarolására. - Az informatikai eszközök felhasználása is szóba került, az internet, a számítógép. /Molnár Szabolcs: Magyar Tudományos Műhelyek találkozója. = A Hét (Bukarest), dec. 11./
1998. január 10.
Január elején kormánydöntés alapján új kisebbségkutató közalapítvány kezdte meg működését. Az Antall-kormány idején létrehozott Teleki László Alapítvány most született konkurense mögött Tabajdi Csaba államtitkár áll, aki a jelek szerint így vág vissza, amiért nem tudta átszervezni a Teleki Alapítványt. Kosári Domokos, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi elnöke célzott rá, hogy az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány /EÖK/ létrehozása mögött hatalmi tényezők vannak. - Tabajdi Csaba - még 1994 előtt - sikertelenül pályázott az alapítvány által fenntartott Magyar Külügyi Intézet igazgatói posztjára. 1994 után Tabajdi Csaba államtitkár lett, és szerette volna átalakítani a TLA szervezetét, s egyúttal kormányzati célok szolgálatába állítani. Tabajdi írásba öntötte terveit, de erről nem tájékoztatta a TLA kuratóriumát. Kosáry Domokos ezt szóvá tette Horn Gyula miniszterelnöknek, aki leállíttatta az átszervezést. Kosáry Domokos kifejtette: "Nem tudjuk pontosan, mi történik a szomszédos országokban, pedig szükségünk van arra, hogy pontosan információnk legyen, hogyan gondolkoznak, hogy cselekednek, mire törekednek". - Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kuratórium - amelynek tagjai többek között - Glatz Ferenc, Ormos Mária, Vásárhelyi Miklós - az átszervezésben "eddig nem mutatott semmiféle érdekeltséget, s korántsem biztos, hogy ez a testület egyáltalán képes lenne-e efféle akarat keresztülvitelére". Tabajdi Csaba fenntartásait fogalmazta meg a TLA gazdálkodásával kapcsolatban is. Diószegi László, az alapítványi iroda vezetője tagadta ezt a vádat, mondván, egymilliárd forintos vagyonuk van. 1992-ben a kormánytól kapott céltámogatásból vásárolt budai ingatlanon levő romos épületeket felújították, ezeket cégeknek kiadják, ebből bevételre tesznek szert. Idén már 27 millió forintot tud a kft az alapítványnak átadni, de ez nem elégséges, szükség van a költségvetési támogatásra. A TLA költségvetési támogatása 1992 és 1997 között reálértéken az ötödére csökkent. Idén 80 millió forintot kaptak volna, 9 millióval többet, mint 1997-ben. Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke módosító indítványt terjesztett elő - Tabajdi Csabával történt konzultáció után - a tervezett támogatás 10 millió forintos csökkentéséről. A TLA-hoz tartozó Közép-Európai Intézet élén két éve Garasztói György áll, aki elmondta, hogy az intézet munkatársi gárdája csak részben alkalmas magas színvonalú kutatómunkára. Az intézetben a kisebbségkutatási témák a kutatások harmadát fogják jelenteni, a regionalizmus, illetve a polgári demokratikus intézményrendszerek kutatásával szemben. - Tabajdi Csaba szerint az új kisebbségkutató közalapítvány feladata "a kisebbségpolitika tudományos megalapozása lesz." - Kérdés, meddig tartható fenn ez a párhuzamosság, két kutatóműhely létezése. /Riba István: Kisebbségkutató-konkurencia. Elaprózódás. = Heti Világgazdaság. jan. 10./
1998. február 20.
Febr. 20-án Budapesten, a Parlament épületében megnyílt a III. Magyarország 2000 tanácskozás. A konferenciára 30 országból csaknem 200 külföldön élő jeles magyar tudós, üzletember és politikus sereglett össze. A tanácskozáson, amelyet Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia nyitott meg, és amelyen Horn Gyula miniszterelnök vitaindító előadást tartott, Markó Béla, az RMDSZ elnöke is részt vett. Előadásában Markó Béla Magyarország európai integrációja és a kisebbségi sorsban élő magyarság helyzetének alakulása közötti összefüggéseket taglalta. /RMDSZ-Tájékoztató (Bukarest), febr. 20. - 1212. sz./
1998. április 21.
Ápr. 21-én megkezdődött a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója Budapesten. A Magyar Professzorok Világtanácsának megalakítását, valamint a hazai felsőoktatás és tudományos kutatás színvonalának emelését szolgáló ajánlások kidolgozását tűzték célul a szervezők a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója elé - mondta Kecskés Mihály professzor a háromnapos konferenciája résztvevőit köszöntve a Magyar Tudományos Akadémián. A professzor leszögezte: Magyarország külföldi megítélésében jelentős mértékben a szellemi tőke játszik szerepet, ehhez pedig nagyban hozzájárulnak a felsőoktatásban dolgozók. Magyarországon 1250, a világban szétszórtan 600 magyar professzor él, közülük kétszázan a környező országokban. Elmondta: a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesülete és az MTA Szabolcs megyei testülete tavaly novemberben Nyíregyházán rendezte meg a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Első Találkozóját. A nyíregyházi és a budapesti találkozó tapasztalatait ajánlásokban összegzik, s azokat a kormány elé terjesztik. Tervezik, hogy a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Bizottságához hasonlóan megalakítanák a Különböző Kontinensek Magyar Professzorainak Bizottságát is. Glatz Ferenc, az MTA elnöke a világtalálkozót megnyitó beszédében annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásból nem következik a nemzeti kultúrák egyesülése. Meggyőződése - mondta -, hogy a tanárértelmiség az első számú letéteményese ma a kultúrnemzet megtartásának. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a Széchenyi István házában - a Magyar Tudományos Akadémián - rendezett világtalálkozó Széchenyi álmát álmodhatja tovább a kiművelt emberfők sokaságáról. /MTI, ápr. 21./
1998. április 28.
Három évre szóló kisebbségkutatási programot indít májustól a Magyar Tudományos Akadémia. Glatz Ferenc, az MTA elnöke az MTA Kisebbségkutató Műhelyének ápr. 27-i ünnepélyes megnyitóján elmondta, hogy a kisebbségi kérdéssel néhány önálló tudóscsoport foglalkozik, az MTA új műhelye szeretné ezeket a munkákat összehangolni. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója Szarka Lászlóval együtt vezeti a műhelyt. Az első programok között szerepel többek között a határon túli magyarok nyelvhasználata és a cigányság foglalkoztatási problémái. Az akadémiai programra tízmillió forintot különítettek el. /Magyar Hírlap, ápr. 28./ A műhely által támogatott első programok között van: A határon túli magyar kisebbségek jogi helyzete az 1989. évi fordulatit követő évtizedben /Bíró Gáspár, Gyurcsík Iván/, A kelet-közép-európi magyar kisebbségek történetének kronológiája /Bárdi Nándor/, Kelet-közép-európai kisebbségi autonómiatervek és a működő kisebbségi autonómiák Nyugat-Európában /Joó Rudolf/.
1999. január 25.
Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke átnyújtotta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjait a magyar nyelvterület legjobb szellemi tevékenységéért, pedagógiától a képzőművészetig. Az alapítványi fődíjat Fejtő Ferenc Párizsban élő író és Balogh János biológus kapták. Kemény Zsigmond díjjal tüntették ki ugyanakkor Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténészt, szerkesztőt, a magyar irodalom erdélyi képviseletének kimagasló alakját a magyar irodalomtörténet művelése terén kifejtett kimagasló színvonalú munkásságáért. /A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1999. június 17.
A Magyar Tudományos Akadémia a jövőben segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy a hazaiakhoz hasonlóan a határon túli magyar tudományos közösségek is területi akadémiai bizottságokat hozzanak létre - jelentette be Glatz Ferenc jún. 17-én Debrecenben, megnyitva a környező országos magyar tudományos műhelyeinek negyedik fórumát. Az Akadémia elnöke mérföldkőnek nevezte az idei esztendőt a magyar-magyar tudományos kapcsolatokban, miután kialakultak és véglegessé váltak e kapcsolatrendszer intézményei. A Domus-program keretében egyidőben 150-180 határon túli magyar kutató tartózkodik folyamatosan Magyarországon. Az Akadémia elnöke a szorosabbá váló kapcsolatok példájaként említette, hogy amíg 1995 előtt csupán egy-egy határon túli magyar külső tag vett részt az Akadémia közgyűlésein, a testület idei tanácskozásán már 32 külső tag volt ott. Jelenleg 143 külső tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának. Glatz Ferenc elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia keretében kisebbségkutató központot hoztak létre, amelynek egyaránt feladata a határon belüli, illetve a határon túli kisebbségekkel foglalkozó kutatás. A negyedik alkalommal megrendezett kétnapos debreceni fórumon a határon túli magyar tudományos műhelyek mintegy száz képviselője vett részt. /Határon túli magyarok tudományos fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./
1999. szeptember 11.
Az MTA Kisebbségkutató Műhelye a flensburgi Európai Kisebbségi Központtal közösen Európai kisebbségi kormányzati modellek a 21. század küszöbén címmel nemzetközi szemináriumot rendez szept. 10-11-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A szemináriummal az az egyéves projekt indult útjára, amelynek célja a Nyugat-, Dél-, és Észak-Európában kialakult kisebbségi modelleknek, illetve a kelet-európai gyakorlatnak és tervezeteknek a párhuzamos elemzése. A magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszert, a boszniai modellt, illetve a romániai, vajdasági, szlovákiai és kárpátaljai magyar autonómiatervezeteket is külön tanulmányok vizsgálják. A tanácskozást Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke és Francois Grinn, az Európai Kisebbségi Intézet igazgatója nyitották meg. /Egyéves projekt indult útjára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1999. szeptember 12.
Szeptember 12-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a magyar tudományosság képviselői köszöntötték Imreh István professzort 80. életéve betöltése alkalmából. Az EME nevében Benkő Samu elnök méltatta Imreh professzor történettudósi kvalitásait és a kiemelkedő alkalmakkor használatos Mikó-serleggel köszöntette fel az ünnepeltet. A román tudományosság nevében Camil Muresan egyetemi tanár szólt Imreh István érdemeiről. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója tolmácsolta Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének üdvözletét és biztosította az erdélyi magyar tudós társadalmat: a magyar akadémia a jövőben is mindent megtesz az együttműködésért és a szakmai jellegű segítség megadásáért. Átadták az ünnepeltnek az Imreh István emlékkönyvet, mely tanítványai, barátai és tisztelői írásait, tanulmányait tartalmazza. /Sas Péter: A 80 esztendős Imreh István köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
1999. december 9.
Dec. 9-én a magyarországi nemzetiségi kisebbségek vezetői megvitatták a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének helyzetét, szó esett a kisebbségtörténeti és jelenorientált kutatásokról is. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy az Akadémia szakmai segítséget kíván nyújtani a magyarországi nemzetiségi kutatóműhelyeknek a kulturális és tudományos identitás, az önismeret-erősítés és a kisebbségkutatás fejlesztésében. Az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselői üdvözölték a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kezdeményezését, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kisebbségkutatásba mindenképpen be kell vonni a nemzetiségekhez tartozó szakembereket is. /Kisebbségkutatás és MTA. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2000. január 1.
Jan. 1-jén Budapesten a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket - a millenniumi év nyitányaként - átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a törvényhozás épületének kupolatermében helyezték el. A nemzeti ereklyéket tartalmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes keretek között - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. - A Szent Korona átszállítását megelőzően a Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció távol maradt az eseménytől. Az ünnepséget Áder János házelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: mindannyiunk közös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphetünk az új évezredbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzárkózni is képes az európai polgári demokráciák közösségéhez. Göncz Árpád köztársasági elnök, miután aláírta a millenniumi emléktörvényt, kijelentette, a Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben, jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom birtokosa volt. Orbán Viktor miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. /Az Országházban a magyar Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mintegy 15 ezer ember tekintett meg jan. 1-jén és 2-án az Országházban. Jan. 3-tól újra a szokásos rend szerint, reggel nyolc és délután hat óra között fogadják a látogatókat a Parlamentben. /Napirenden. Január elsejétől az Országházban a Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Romániai Magyar Szóban a lap budapesti tudósítójának nyegle, SZDSZ-párti beszámolója olvasható a Szent Korona Parlamentben történő elhelyezéséről. /Nagy Iván Zsolt: Koronázás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2001. február 6.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Glatz Ferenc két székelyudvarhelyi szaktekintélyt arról értesített, hogy az Akadémia köztestületi tagjává választották őket. Dr. Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos, az orvostudományok doktora a magnéziumkutatásban elért eredményeiért, dr. Márton Gyárfás nyugalmazott egyetemi tanár pedig a geodéziában és fotogrammetriában kifejtett tudományos munkásságáért kapta a magas szakmai elismerést. /Magas szakmai elismerés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./
2001. március 23.
A Magyar Tudományos Akadémia kiterjesztette kutatástámogatási programját a határon túlra. Ez jó hír, mert a kisebbségben élő magyarság fő tartópillérét erősíti a szölőföldön, az értelmiséget. Ez a példa is megfoghatóvá teszi a magyarság határmódosítások nélküli újraegyesítését. - Mindez azzal kezdődött, hogy 1990-ben az MTA létrehozta a külső tag intézményét, kiskaput nyitva a határokon kívül élő magyar tudósoknak, kutatóknak. 1996-ban létrehozták a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, mely gazdája lett ennek a kérdéskörnek. Beindították a Kapcsolatok Programot, amely a kapcsolatépítést célozza meg a világon bárhol tevékenykedő, magukat magyarnak vagy magyarnak is valló kutatókkal. A Domus Program keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Létrehozták az MTA Kisebbség Kutató Műhelyét. Elfogadták 1990 májusában a köztestületi tagság kiterjesztését a környező országok tudományos fokozattal rendelkező magyar kutatóira. A most beindított kutatástámogatási Program révén, 100 millió forintos alapból, a környező országok kutatói támogatást kaphatnak kutatási programok végrehajtására szülőföldjükön. Glatz Ferenc, az MTA elnöke hangsúlyozta: az utóbbi öt esztendőben kiemelt helyen szerepelt az MTA törekvései között, hogy az Akadémia ne csak a magyar állam területén, hanem az egész magyarság körében aktív tényező legyen, bár ez sok vitát váltott ki korábban és vált ki most is. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2001. április 24.
Dr. Kovách Géza tavaly december óta a Magyar Tudományos Akadémia határon kívüli köztestületének tagja. Az MTA elnöke, Glatz Ferenc kézjegyével ellátott hivatalos értesítést éppen 75. születésnapján kapta kézhez. Az ismert aradi történész Budapesten az Országos Levéltárban és több vidéki város levéltárában búvárkodott. Készülő nagy lélegzetű munkájához - A tiszántúli megyék jobbágyviszonyai a XVIII. század második felében és a XIX. század elején - gyűjti a dokumentumanyagot. Elmondta, hogy az MTA köztestületi tagsága biztosít lehetőséget a kutatás anyagi bázisának fedezésére. Dr. Kovách Géza a levéltárakban lejegyezte Arad, Békés, Bihar, Csongrád, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa egykori megyék Mária Terézia-kori úrbéri tabelláit. Megjegyezte, hogy se a magyar, se a román történetírás nem dolgozta fel ezt a témakört. Valószínűleg azért, mert sziszifuszi munkáról van szó. Az említett megyék úrbéri statisztikájának a feldolgozása azt jelenti, hogy több mint 1000 tabellát böngészett át, s jegyzett le. Mindez a Bánságról szóló munkája folytatása lenne, de másik régióban. /Eltüntetni a "fehér foltokat" A történeti statisztika nem költészet, hanem szigorú tény. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./ Kovách Géza említett könyve: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése - 1716-1848 /Szeged, 1998/
2001. május 10.
A határon túli magyar tudósok bevonása a magyar tudományba olyan akadémiai program, amelyet továbbra is folytatni kell - jelentette ki Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke máj. 9-én az MTA külső tagjainak fórumán, hangsúlyozva: az Akadémia a köztestületi tagságot ki akarja terjeszteni a határon túl élő magyarságra is. A 730 külföldön tevékenykedő kutatónak eljuttatott adatlapot 440-en küldték vissza, jelezve: részt kívánnak venni az Akadémia köztestületi munkájában. /Külső tagok fóruma az MTA-n. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2001. augusztus 16.
II. János Pál pápa levélben küldte el apostoli áldását Magyarországra azon millenniumi ünnepség alkalmából, amelyet Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Budapestről az esztergomi Bazilikába szállított Szent Korona előtt tartottak. A katolikus egyházfő Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekhez írt levelében kiemelte: a magyar nép számára a II. Szilveszter pápa által adományozott ősi korona nemzeti önazonosságának, az ország ezeréves történelmének és kultúrájának a jelképe, amelyet nemzeti ereklyeként tisztel, és a Szent Korona elnevezéssel becsül meg. "Ez a mély lelki tartalom segítse a mai nemzedéket, hogy a keresztény múlt hagyományaira építse értékes jövőjét" - fűzte hozzá. II. János Pál szavai szerint a korona adományozása Szent Istvánnak Magyarország függetlenségét és az európai népekhez való csatlakozását eredményezte. "A korona elnyerését István nem kitüntetésnek, hanem szolgálatnak tekintette. Mindig a rábízott közösség javát kereste korának körülményei között. Erre törekedett az ország megszervezésével és védelmével, saját törvénykönyv kibocsátásával, a világi és keresztény kultúra művelésével" - áll az üzenetben. A pápa példamutatónak nevezte Szent István családi életét, s utal arra, hogy a szent család hatása utódaikban is megmutatkozott: az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az egyháznak. Üzenetében utal arra: Szent Istvánt a legtöbbször a Szent Koronával a kezében ábrázolják, amint felajánlja országát és népét a Magyarok Nagyasszonyának. "A magyar nép mindvégig megőrizte lelkében ennek a felajánlásnak a tudatát, és ez lett a magyar Mária-tisztelet nemzeti sajátossága" - írja. A katolikus egyházfő felidézte tíz évvel ezelőtti magyarországi látogatását, amikor a Hősök terén bemutatott szentmise végén, ünnepélyesen megújították ezt a felajánlást a Magyarok Nagyasszonyának. "Amikor most a ,Magyar Millennium, befejeződik, ugyanazzal az imával újítsátok meg a felajánlást" - fordult a hívekhez. /A Szent Korona Esztergomban. Levelet írt a pápa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ A Szent Korona előtt, sok ezer hívő jelenlétében tartották meg a Nagyboldogasszony-napi egyházi és állami millenniumi ünnepséget aug. 15-én, Szent István halálának napján, Esztergomban. A koronát hajóval szállították Budapestről az egykori koronázó városba. A nemzeti ereklyét az esztergomi bazilikánál a Szent Korona Testület tagjai - Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - fogadták. Az állam és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével tartott szentmisét Paskai László bíboros, prímás és Karl- Josef Rauber apostoli nuncius közösen celebrálta. A pápa levelének felolvasása után Paskai László imájában megismételte Szent István Szűz Máriának tett országfelajánlását. A szentmisét követően Áder János idézte föl az államalapító alakját és intelmeit. A házelnök beszédében arról szólt: amikor ezer évvel ezelőtt, a hagyomány szerint Esztergomban Szent István homlokára helyezték a magyar királyi koronát, a fiatal európai keresztény magyar állam jövőjének ígérete rejlett az ünnepi szertartásban. A testvéregyházak képviseletében a bazilikában Bölcskei Gusztáv református püspök mondott köszöntőt. Ezt követően Mádl Ferenc köztársasági elnök felavatta Melocco Miklós István megkoronázása című szoborkompozícióját a vár északi rondelláján. /A Szent Korona Esztergomban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2001. november 7.
A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Napja alkalmából nov. 5-én tartotta 169. közgyűlését. Elnöki megnyitójában Glatz Ferenc többek között kitért arra, hogy az akadémiai köztestületi tagságot 1997-ben kiterjesztették az országhatáron túl élő tudósokra is. Az MTA az elkövetkezendőkben az egyházi intézmények számára is közzé teszi a köztestületi tagságba való felvétel lehetőségét és feltételeit. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűléséhez kapcsolódva nov. 6-án a tudóstestület külföldön élő, ám magukat magyarnak valló, úgynevezett külső tagjai tanácskoznak. A Hollandiából érkezett Kibédi Varga Áron író, irodalomtörténész az erdélyi és a magyarországi (magyar-magyar) kapcsolatokról értekezik. Faragó József /Kolozsvár/ folklorista "A moldvai csángó népi kultúrától a magyar nemzeti kultúráig" címmel tartja meg expozéját. Az előadások sorában az Amerikai Egyesült Államokból hazalátogató Demény Pál azt vizsgálja, milyen lesz Magyarország demográfiai helyzete és népesedési perspektívája a kibővített Európai Unióban. Halasi Kun György hidrogeológus, térképész, mérnök az észak-amerikai magyar nyelvű oktatás múltjáról és jövőjéről beszél a fórumon. /A Magyar Tudomány Napja. Közgyűlést tartott az MTA. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2002. március 4.
Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. december 12.
Négy évvel ezelőtt, 1998. dec. 17-én alapította a magyar kormány a határon túli magyar oktatás támogatására az Apáczai Közalapítványt. Ez alkalomból kerül megrendezésre dec. 13-14-én az első Apáczai Konferencia Budapesten, a Balassi Bálint Intézetben. A konferencia védnökei: Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet főigazgatója. A rendezvény meghívottjai annak a közel 110 határon túli szervezetnek a képviselői, akik oktatási projektjét az elmúlt két esztendőben támogatta az alapítvány. Részt vesz többek között az Oktatási Minisztérium, az MTA, a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Foglalkoztatás- és Munkaügyi Minisztérium, az Illyés Közalapítvány képviselője. Ez alkalommal mutatkozik be König Sándor, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának leendő elnöke. Első ízben osztják ki az Apáczai Érem kitüntetést, melyet a határon túli magyar oktatásügyért végzett kimagasló tevékenységek elismerésére alapítottak. Két kitüntetett lesz: Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány leköszönő elnöke a közalapítvány beindításában vállalt munkájáért és Szegedi László erdélyi (Kőhalom) református lelkész a szórványoktatásért végzett tevékenysége elismeréséül. A szekcióüléseken a következő kiemelt témákat vitatják meg: a határon túli bentlakások létrehozása, működtetése; az állami oktatási rendszeren kívül eső oktatási tevékenységek fejlesztése, valamint a közép- és felsőfokú szakképzés fejlesztése. Csete Örs irodaigazgató bemutatja a Forrástérkép Adatbázist, amely a közalapítvány 1999-2002 közti valamennyi projektjét tartalmazza. A kétnapos tanácskozás következtetéseit záródokumentumban fogalmazzák meg. /(Guther M. Ilona): Első Apáczai Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2003. október 18.
Kiegyezés, közmegegyezés, nemzeti minimum a Kárpát-medencében címmel rendezett emlékülést okt. 17-én Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Glatz Ferenc akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója haza bölcsének személyiségét, életútját elemezte. Dávid Ibolya MDF-elnök előadásában kifejtette, a realitásérzék, a szellemi-kulturális háttér és a moralitás tették Deák Ferencet maximálisan alkalmassá azon történelmi feladatra, amelyet beteljesített. A kiegyezésről szólva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, bár gyakran kissé szégyenkezve gondolunk erre a történelmi pillanatra, az 1867-es kiegyezés "szükséges jó" volt. Napjainkban Erdélyben először egymással kellene kiegyezniük a magyaroknak - értékelte Markó a jelen politikai helyzetet. "Ha egy közösség nem tud megegyezni saját sorain belül, hogyan tudna akkor a többségi románsággal? Aki azt hiszi, hogy az európai fórumok meg fogják határozni a kiegyezés feltételeit, téved" - jelentette ki az RMDSZ-elnök. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke a koszovói és a vajdasági helyzetet hasonlította össze, míg Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "ha nem lesz magyar-magyar, és magyar-román kiegyezés, nem lesz európai segítség." /Pengő Zoltán: Deák Ferenc-emlékünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2003. november 19.
Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorát nov. 18-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avatták. Az eseményen részt vett Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök, Cseh Áron, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, Szilágyi Pál, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint az egyetem magyar oktatói. Méltató beszédében Csucsuja István, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékán-helyettese elmondta, hogy a magyar tudós kitüntetése a kolozsvári egyetem számára művelődéstörténeti esemény, amely tovább erősíti a romániai és a magyarországi felsőfokú oktatás közötti együttműködést. Glatz előadásában hangsúlyozta, hogy a BBTE Közép-Európa egyetlen háromnyelvű egyeteme, ahol a román mellett magyar és német nyelven is folyik az oktatás. Felhívta a figyelmet a nemzetközi fórumokon ismertetett javaslatára, miszerint a közép-európai térségben az etnikai konfliktusok kezelésére közös magatartáskódex kidolgozására lenne szükség. Glatz Ferenc elmondta: mind a románokban, mind a magyarokban megvan a hajlandóság arra, hogy az évszázados etnikai ellentéteket feloldják. A történész szerint ebben a folyamatban rendkívül fontos szerepet töltenek be a multikulturális egyetemek. /B. T.: Többnyelvű intézmények az esélyegyenlőségért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2003. november 21.
A Bihar megyei RMDSZ vendégeként Nagyváradon járt Glatz Ferenc akadémikus fogalmazta meg, hogy Erdély az erdélyieké. Előzőleg Glatz Ferencet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták. A nemzetiségi kérdés a jövő Európájának nagy kérdése lesz, vallja Glatz Ferenc. Az identitás kialakításához egy komoly Európa-történet is szükséges, ennek megírására vállalkozott Glatz Ferenc történész. Véleménye szerint a romániai magyar egyetem kérdését is meg kell vizsgálni. "Erdély az erdélyieké" - mondotta. "Az erdélyiek fölnőttek, hogy meghatározzák sajátosan erdélyi érdekeiket, a magyarság érdekei igencsak közösek az erdélyi románokéval, amit be kell látnia előbb-utóbb a román értelmiségnek is. Tragédia, hogy Budapestről kettéosztják az erdélyi magyar értelmiséget. Itt kell feltalálniuk magukat az erdélyieknek." Erkölcstelenség véleménye szerint ebből pártpoltikát fabrikálni. /Balla Tünde: Erdély az erdélyieké. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
